1769-ben az angol Josiah Wedgwood megnyitotta az Etruria fazekasgyárat, és finom munkamegosztást hajtott végre. A kerámia-készítési folyamatot-, amelyet korábban az elejétől a végéig egyetlen személy végzett,-tucatnyi speciális lépésre bontotta, amelyeket különböző munkások hajtottak végre. Következésképpen a hagyományos "fazekas" megszűnt létezni; helyettük voltak agyagásók, szállítók, agyagelőkészítők, formálók stb. Ezek a kézművesek gyári munkásokká alakultak át, akiknek meghatározott ütemben kellett dolgozniuk, és alá kellett vetniük magukat az egységes munkaerő-gazdálkodásnak.
A 20. század elején Henry Ford a vágóhidak összeszerelő soraitól inspirálva a Model T összeszerelési folyamatát 84 különálló lépésre bontotta. Minden dolgozó csak egy speciális feladatot látott el, ami lehetővé tette az autó folyamatos összeszerelését, és az összeszerelési időt az eredeti 12 óráról mindössze 90 percre csökkentette.
1924-ben a Ford elindított egy projektet egy gyár létrehozására Japánban, és bevezette ott az összeszerelős{1}}gyártási módszert; a következő évre a japán gyár évi 10 000 Model T autó gyártására volt képes.
1933-ban a Toyoda Automatic Loom Works autógyártó részleget hozott létre. Két évvel később sikeresen elkészítették az első A1-es személygépkocsi és G1-es teherautó prototípusát; a folyamat során a vállalat átvette a Ford összeszerelő{4}}gyártási módszerét.
A második világháború után a Toyota megkezdte a „Just{0}}In-Time” (JIT) koncepciót,-hogy pontosan azt állítsa elő, amire szükség volt, amikor-szükség volt a gyártósorokon. Megoldotta a valós idejű minőségellenőrzés-feladatát is, ami jelentősen javította a termékminőséget és drasztikusan csökkentette a költségeket.
Az 1980-as évekre a hollywoodi filmgyártás iparosodott összeszerelősor-működési modellt alkalmazott. A forgatókönyvkészítés sorrendje általában a következőképpen zajlott: a keretrendszerért felelős forgatókönyvírók először felvázolták a cselekményt; az írók, akiknek feladata a „kifejezések megadása” volt, ezután humorral oltották be; végül pedig a párbeszédre szakosodott írók a kialakult történetkeret és karakterívek alapján töltenék ki a beszélt sorokat. 1990-ben az ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerek elkezdték integrálni a futószalagokat. Ez a konvergencia egyesítette mind a diszkrét, mind a folyamatgyártás jellemzőit, átfogóan optimalizálva az erőforrás-felhasználást és lehetővé téve a gyors reagálást a vevői igényekre; a magasan automatizált, merev összeszerelő sorokat is bizonyos mértékű működési rugalmassággal ruházta fel.
2001-ben megjelent a Pentium 4 processzor, amely az Intel NetBurst technológiáját tartalmazza. Technikai újításai közé tartozik a Hyper Pipelined Technology, a továbbfejlesztett lebegőpontos{3}}műveletek, a Rapid Execution Engine, a 400 MHz-es rendszerbusz, az Advanced Dynamic Execution és a 144 új SSE2 utasítás.
2005-ben Sanghajban beindították Kína első automatizált adagoló- és kötegelő összeszerelő sorát, amelyet a Shanghai Charlie Packaging Equipment Technology Co., Ltd. tervezett és gyártott. Ezt a sort a foszfor-rézgolyók automatizált csomagolására használták a hazai kohászati iparban. Beépítette az adagolást, a dobozolást, a nyomtatást, a csekk-mérést, a kartondobozok lezárását, a műanyag dobsapkát, a több-specifikáció szerinti kezelést, a több-rétegű halmozást és a raklapnyújtás-csomagolást. A PLC-k által vezérelt rendszer teljesen automatizált, mechatronikus működést ért el.
2006 októberében az összeszerelősoros működési modellt bevezették a kórházi injekciós szobákba. Ez a műszak munkaerőt takarított meg, növelte a hatékonyságot és a betegek elégedettségét, ugyanakkor csökkentette a hibák előfordulását.
